Soha, semmit, senkinek!

Katarina egyszerre sziklaszilárd és nőiesen lágy. Hisz abban, hogy az igazi női regények témái nem merülnek ki a felszínes „csajos” kérdésekben, hanem valódi mélységekig hatolnak. Azt vallja, hogy az élet valós dolgaival kell foglalkoznunk – neki újságíróként, nőként különösen. Íróként köldetése, hogy a nők valódi történeteit mesélje el.

Hogyan és miért adott hangot a hangtalanoknak – erről szól ez a beszéd.

Durica Katarina író, újságíró Pozsonyban született, Csallóközben nőtt fel, jelenleg Budapesten él. Volt miniszteri szóvivő Szlovákiában, tudósított parlamenti választásokról, forgatott női börtönben. Éveket töltött arab országokban, az ott megélt élményeiből gyakran merít írásaiban. „A rendes lányok csendben sírnak” című regényében a dunaszerdahelyi maffia áldozatai szólalnak meg. Évekig járta a térséget és interjúkat készített az érintettekkel, nagy részük ekkor mesélt a 20 évvel ezelőtti borzalmakról először.